Budapest: Margitszigeti Domonkos Apácakolostor és környezetének rendezése
Programterv
Megbízó:
Budapest Fováros Önkormányzata Fopolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztály
Tervezők:
Építész tervezők: Boór András
Kern Orsolya
Roth János DLA
  Tótpál Judit
Szakági közreműködők:
Táj- és kertépítészek: GROTTA Táj- és Kertépítészeti Műhely
dr. Jámbor Imre
Balogh Péter
Szalkai Adrienne
Régészet: dr. Irásné Melis Katalin
Kőrestaurátor: Tóth Kálmán
Budapest, 1998. január
Roth János
Építészeti rendezés tanulmányterve

• A rendezés előzményei és céljai
• A jelenlegi állapot építészeti értékelése és a feladatok feltárása
• A rendezés építészeti javaslatai
A rendezés előzményei és céljai

A Bp. XIII., Margitsziget érvényes rendezési tervében (...) a Romkert területe külön egységet képez. A terület történeti, kulturális, műemlékvédelmi jelentősége a Sziget egészének sajátos, elkülöníthető részeként való kezelését indokolja.

Ez az állítás semmiképp sem a Szigetből való kiszakítást célozza meg, hanem annak a ténynek a felismerése, hogy az egész részeként sajátos többletfeladatok komplex kezelését kell elemezni és előirányozni. További fejtegetéseink remélhetően bizonyítják, hogy eme Romkert történetileg és funkcionálisan is a Sziget elválaszthatatlan része, rendezése az értékmegőrzés és idegenforgalmi szempontok alapján a teljes egész minoségének javítását is eredményezi. Kétségtelen, hogy az egész részeként sajátos értékek megőrzése és újrateremtése is kívánatos, legyenek ezek egyaránt műemléki, kulturális vagy szakrális jellegűek.

Budapest Főváros Önkormányzatának Települési Értékvédelmi Ügyosztálya ezért foglalkozik programszerűen ezzel a feladattal és ezért irányozta elő a 2000. évi megvalósítandó feladatai között a Romkert rendezését.

Tervezési előzményként az 1993. január hóban készített "Értékkataszter"-t (1), valamint az 1994-ben lebonyolított országos építészeti "Tervpályázat"-ot tekinthetjük (2). Ezek alapján a "Rendezés" közvetlen előkészítése is megindult, újabb régészeti feltárások készültek (legutóbb 1997-ben) továbbá a pályázat zárójelentésében megfogalmazott célok elérése érdekében készül jelen komplex tanulmány. Mellékeljük a megbízás feladatait meghatározó "Emlékeztető"-t és a "Tervezési program"-ot, melyek meghatározzák a rendezés közvetlen és távlati céljait is.

A célok megfogalmazásához érdemes idézni az említett pályázat zárójelentésében megfogalmazott tanulságokból:

"... Az építészeti feladatok megszokott problémakötegén túl (hely, környezet, funkció, szerkezet stb.) ebben az esetben értelmezni kellett az idot is (a történelmi idő és korszellem viszonyában), és állást kellett foglalni az építészet-muemlékvédelem kapcsolatának kérdésében is.
- E bonyolult kontextus egyik lényegi eleme az építészet és muemlékvédelem viszonyának értelmezése, friss szellemű megközelítése volt. ... A pályázat tanulságaként állapítható meg az is, hogy a műemlékvédelem kérdését a résztvevők nagy része nem egy exkluzív és speciális szakterület önálló problematikájaként élte át, hanem alkotó építészeti eszközökkel próbálta értelmezni azokat. ...
- Az építészeti tevékenység mértéke szempontjából a benyújtott pályamuvek igen színes összképet mutatnak. A romok konzerválásától és érintetlenül hagyásától, a romkiegészítésen és a részleges kiépítésen keresztül a teljes újjáépítésig minden változat előfordult.
- A romterület romkertként való meghagyása nem képvisel értékelhetően aktív építészeti reakciót, mivel ez a felfogás nem változtat alapvetően a romok mai helyzetén, nem képvisel új alternatívát, megvédésüket és fenntartásukat illetően nem változtat halott és sivár jellegükön.
- A pályázók többsége megőrzésére és védelmére a romkiegészítés módszerét javasolja. Ezekben a tervekben a romkert-jelleg dominál. A kiegészített romok méretének és léptékének köszönhetően a látogató érzelmi támpontot kap ahhoz, hogy fantáziájával egészítse ki a hiányzó részeket.
- A romok részleges visszaépítésének gondolata ugyancsak több pályaműben bukkan fel. Ennél a megoldási változatnál már az épület-jelleg meghatározó, akár védőépületről, akár konkrét hasznos funkcióval bíró épületről (épületekről) van szó.
- Több pályázat foglalt állást a teljes kiépítés mellett. Ez a megoldási változat már élő és funkcionáló építészeti együttes képét idézi fel, mely alkalmas kialakítás és építészeti megfogalmazás esetén a történetiség élményével teljes.
- Van terv, mely a romkert mai állapotán nem változtat, de olyan szimbolikus erővel bíró építészeti-kertészeti-szemiotikai egységbe ágyazza, mely szellemiségében túlmutat a hagyományos jellegen.
- Mindazok a pályázók, akik a romterületen belül a romok értelmezése kapcsán új építészeti elemeket terveztek, tudatosan vagy anélkül, de szükségszerűen szembekerültek az autentikusság fogalmával. E fogalom építészeti értelmezése szűken véve (t.i.: igaz, hiteles) korlátozó, tágabb tartalmát illetően viszont (t.i.: hihető) új építészeti eszközöket teremthet...
- Ennél a kérdéskörnél maradva el kell mondani, hogy a hitelesség-hihetőség érdekében alkalmazott építészeti eszközök és a korszerű ("modern") megjelenés nincsenek eleve kibékíthetetlen ellentmondásban, mint ahogyan ezt jó pár minőségi pályamunka is igazolja. A korhűségnek és a tradicionális jellegnek az aránya az igazi mérce, mely jó esetben feltételezi a történeti kulturáltságot, építészetben a stiláris biztonságot morálisan a téma iránti, jó értelemben vett alázatot. ..."

Időben távolabbi előzményként felidézzük a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ténykedését (3)- általában a Sziget arculatának kialakítása érdekében - konkrétan pedig a Romkert területén végzett 1917-es, 1921-23-as dr.Lux Kálmán által vezetett - feltárásokkal kapcsolatban "...A kolostor alaprajza 1923-ban tárult fel teljesen. Az 1923-iki eredmények véglegesen tisztázták a kolostori helyiségek rendeltetését. ..." írta Lux Géza 1938-ban egy cikkében.(4)

1937-re a helyzet a jelenlegihez nagyon hasonlóvá vált:

"... Aki a múlt év nyarán a kolostor területét meglátogatta, mély lehangoltsággal vehetett tudomást elhanyagolt állapotáról. A falak a pusztulás e fokán helyenkint már érthetetlenségig zavaros képet adtak, amelyet a mindenütt felburjánzó és rendszertelenül tenyészo növényzet is csak fokozott.
A romok állapota 1937-ben már annyira aggasztó volt, hogy komolyan tartani kellett fontos és értékes részletek, falak teljes megsemmisülésétol, ha közben biztosító munkálatok meg nem indulnak. ..."
Idézzük az említett cikkből.

A romok ügyét a közmunkatanács ismét felkarolta és a munkák 1937 oszétol 1938 májusáig tartottak dr. Lux Géza vezetésével. Számos újabb lelet került elo, a torony párkánymaradványai, szobortöredékek és számos fehérmárvány töredék melyek alapján Szent Margit síremlékét kétféle változatban rekonstruálni lehetett. A már ismert templom és kolostorszárny mellett napvilágra kerültek az udvari kápolna falai, a nyolcszögu apszisa számos architekturális részlettel.
A közelgő Eucharisztikus Világkongresszus, melyet Budapesten rendeztek, siettette az ásatásokat és a helyreállításokat is. Így fordulhatott elo, hogy dr. Lux Géza munkáját ma felületesnek ítéljük, a helyreállításokat pedig elsietetteknek. A régészek számára az azóta történt feltárásokkal újabb kérdések, bizonytalanságok merültek fel. Úgy tunik, hogy a kolostor problematikája összetettebb a Lux-féle feltételezéseknél és további kutatásokat igényel.
Az 1937-38-as munkálatokat mégis sikeresnek tekintjük. Részben ráirányították a figyelmet a középkori Magyarország egyik legkiterjedtebb romemlékére, részben pedig egy azóta is élő-, mégha vitatható - építészeti keretet biztosítottak a Szent Margit emlékeknek, mintegy felélesztve a zarándokhely hagyományát.
Talán nem becsüljük túl az építészet jelentoségét, ha úgy véljük, hogy a maga eszközeivel hozzájárult Árpádházi Boldog Margit szentté avatásához 1943-ban, mely a már 1276-ban lefolytatott Szentté-avatási perrel vette kezdetét.
Már említettük, hogy az 1938-as helyzetet a maihoz hasonlónak gondoljuk. Nemcsak a romok méltatlan állapota, hanem a tenniakarás vonatkozásában is fennáll ez a hasonlóság. A magyar államiság 1000 éves évfordulójának méltó ünneplése keretet adhat a további kutatásoknak majd a helyreállításnak. Hisszük, hogy az építészeti, kertépítészeti beavatkozás a történelem ismeretének, az európaiságba ágyazott magyar kultúrának újabb elemét fogja eredményezni, a Margitsziget sajátos egészébe illesztve.
A jelenlegi állapot építészeti értékelése és a feladatok feltárása

Az 1993-ban készített Értékkataszter a Romkert területét "Arculatkialakításra váró terület"-nek minősítette, a csatlakozó parkterületre pedig "minőségjavítást" javasolt.

"...Gyenge minőségunek nevezzük a funkció nélküli területeket, valamint a szembetűnő zavarokkal, hiányokkal jellemezhet részeket. Az egyes esetben térfalhiány, más esetben túlzott lehatárolás. Az ilyen területek hatása az általános tájékozódást, képkialakítást gyengíti, hatása a szomszédos területeken is érezhető. Általában karakterszegény területek, s visszahatnak az egyébként jó értelemben karakteres területekre is. (Bozótos, szemetes, összetákolt madáretetőkkel büszkélkedő részek). Azonban itt fordulhatnak elő a jelenleg karakteres, de nem kívánatosan karakteres területek. Építettségük minősége a leggyengébb, a terület felhasználhatósága is kérdéses.

Sajnos ebbe a kategóriába sorolható Domonkos romok környezete, ahol megfeketedett - egyes helyeken igencsak megroncsolt - falak között avar és széttaposott salakszerűség fogadja a látogatókat, akik jobbára vandálkodnak vagy a kevésbé forgalmas szögleteket illemhelyként veszik igénybe.

A növényzet elburjánzása rendezetlenséget, rendetlenséget von maga után, beavatkozásra vár. Nemcsak az "úri közönség" látványa riasztja vissza a sétálókat, hanem a (mára felismerhetetlenségig elporladt) töredékek mutogatására szolgáló betontuskók és az a rakétaszerű valami, aminek rendeltetése csak a beavatottak számára világos (arról az emlékhelyrol van szó, amely a keleti részen majdnem az út mellett áll - szerencsére a fák által kissé elfedve). A lehangoló képhez hozzájárulnak az információs táblák és a Szabadtéri Színpad ócskapiacra emlékeztető része - fokozva a hely szelleméhez igen méltatlan légkört. ..."

Konkrét javaslatként felvetette a
a./ templom apszisa és a dunaparti sétány közötti terület
(a II. világháború után elbontott László főhercegi kápolna területe) téralakítását,
b./ a Szabadtéri Színpad területén a zavaró elemek (melléképületek, bódék) megszüntetését,
c./ a főút mentén térfal-kiegészítés igényét,

A jelenlegi állapot mind a Sziget egészéhez, mind a romok kulturális értékéhez viszonyítva valóban siralmas
a./ a romok fizikai állapota, a megőrzés hiánya, a szakszerűtlenül lebetonozott fallefedések komolyan veszélyeztetik a már feltárt falak állapotát,
b./ az értelmezhetetlenül bemutatott kőfaragványok nem jelentenek sem esztétikai sem történeti értéket,
c./ a közönség számára a Romkert - ellesett beszélgetések alapján - legfeljebb ilyen kérdéseket vet fel "hol lehet itt pisilni, vagy milyen szoba volt ez?"
d./ a megközelítő utak váratlanul és esetlegesen érintik a romokat, a falak legfeljebb egy labirintus élményét jelentik, melyben a Szent Margit sír, a kápolna, vagy az 1938-as helyreállítás még megmaradt egyéb elemei csak az érthetetlenséget fokozzák.
e./ a pihenést, a felüdülést - melyek a Sziget funkcionális feladatai közé tartoznának - sem fizikailag sem a látvány szempontjából semmi sem segíti ezen a területen, egyedül csak a kíváncsiság, "kalandvágy" vezérel ide látogatókat.

A Romkert egyetlen, igazi, tudatos közönsége az évente ismétlődő Margit napi ünnepségek (január 18 körüli napok) résztvevői. Ebben a pár napban, egy ünnepi szentmisében a romok eszmei háttere átsugárzik a tényleges arculatukon és hívok tömege keresi fel a helyet. A szimbolikus Margit sír ismét a szertartások központja, a templom szentélyében oltár provizórium létesül, a templom hajója benépesül, sőt a falak teteje karzatként szolgál, a kápolna előtt zarándokok imádkoznak.

A növényzet nem elősegíti, hanem inkább pusztítja az építészeti elemek értelmezhetőségét:
a./ rombolja a feltárt vagy még földalatti falakat
b./ útjában áll a feltárások szakszerű folytatásának,
c./ a jelenlegi járószintek alatt már feltárt, de visszatemetett lábazatok és tagozatok találhatók,
d./ a dunai árvízvédelmi töltés rézsuje akadályozza a templom szentély teljes körű feltárását.
e./ a feltárt romoktól északra és délre is folytatni kell az ásatásokat, ez is indokolttá teszi a faállomány ritkítását. Az északi terület a hajdani "művész sétány" mára már értelmezhetetlen területe (lábazatok szobrok nélkül stb.). Új tartalmat csakis a Romkert-hez való csatolása nyújthat, a meglévő szobrok áthelyezésével.

A rombemutatás építészeti elemei
- tégla-kiegészítések a falazatokban,
- beton-kiegészítések a faragott kőelemek helyett (keretek, profilok stb.),
- padlóburkolatok
nagyrészt tönkrementek az 1938 óta eltelt idő alatt. Az épületrészek is inkább a "didaktikus protézis" szerepében (5) hatnak és látványukban az építészeti mű teljességét veszélyeztetik.

A terület megközelítése a dunaparti sétány felöl megoldatlan.

Az előzőekben elemzett és a fotókon bemutatott méltatlan állapot indította el Budapest Főváros Önkormányzatát azon az úton, mely remélhetoleg a 2000. évre egy sikeres arculatváltáshoz vezet. A Főváros mindig is magáénak érezte a Margitsziget arculatalakítását és ezen belül a már említett ásatásokkal a Romterület feltárását és a fővárosi közönség részére történő birtokbavételét is.

Ennek indokai természetesek, megintcsak a Közmunkatanács munkáiról szóló beszámolót idézzük:
"... a Margitsziget a történelembe, mint a Budapest-gondolat kiegészítője lép be. ...IV. Béla óbudai főszékhelyérol alapítja meg Újbudavárát, melyet szoros kapcsolatba hoz a régebbi Pesttel. E ténykedésével párhuzamos a Nyulak Szigetének szerzetesrendházakkal való benépesítése. Jegyezzük meg tehát jól: IV. Béla érezte át először - és ő gondoskodott arról, hogy érzése tetté váljék - Óbudának, Budának, Pestnek és a Margitszigetnek együvé tartózandóságát. Ezen a négy pilléren épült tovább a mai Budapest.
A második ok, ... a hygiene-motívum, amely IV.Béla cselekvéséből s az Árpádkori Margitsziget múltjából kicsendül. Ennek a motívumnak részei: a sziget, mint vadászó- és mulatóhely (mai szóval: sporttelep); a kolostorok, mint a középkori hygiene mentsvárai; Árpádházi Boldog Margit gyógyító csodái; a sziget szüntelen előkelő látogatottsága és későbbi mindenkori kívánatossága. ... A középkorban a kolostorok a maguk jó építkezésével, felszereltségével, szigorú mértékletességével, rendjével, lakóiknak az átlagon felül álló műveltségével az aránylagosan legegészségesebb tartózkodást biztosították; ... Mit olvasunk ki ebből? Azt, hogy a sziget az egészség szigete volt. ..."

A Sziget tehát Budapest központjában - mai fogalmazásban - a rekreáció, a testi-lelki felüdülés a hétköznapokból való kiszakadás területe. Nem érdektelen e tény gondolati tartalmát, történelmi távlatból is tisztán látni. A Margitsziget történelmi emlékei mind egyházi vonatkozásúak: az esztergomi érsek vára az északi csúcson, a premontreiek Szent Mihály prépostsága, a domonkos rendi apácazárda, a ferences templom rom, a johanniták vára a kaszinó területén. Ezek az emlékek a XIII. sz.-i alapításukkal az ember felé forduló Egyház ténykedésére emlékeztetnek, a kolduló, a gyógyító rendek emberrel való törődését idézik. Nem érdektelen az sem, hogy mindez közvetlen európai egyetemességben nyilvánul meg, a margitszigeti zárda 1259-es ünnepélyes alapítólevele 30-40 évvel késobbi csak a domonkos rend eredeti alapításainál. Ez a zárda valóban fontos helyszíne a középkori magyar történelemnek. Nem csak a Szent Margit legenda tényleges helyszíne, a királyi család egyik kedvelt tartózkodási helye ,a nagyhatalmú és feudális úrként is jelentős domonkos apácarend központja, hanem az 1276-os szentté avatási per tanúkihallgatásainak - melynek jegyzőkönyve fontos kultúrtörténeti emlékünk -, továbbá a magyar írásbeliségben oly jelentős Ráskai La működésének is színtere.

Minderről - a méltó építészeti keret hiányában is - a mai közösség nehezen alkothat fogalmat.
A rendezés építészeti javaslatai

A jelenlegi állapot korábbi értékelése előrevetíti céljainkat is. A következő fejezetben ismertetett építészeti megoldásokkal, a kertépítészeti és restaurátori munkákkal célunk:
a./ történelmileg hiteles megőrzés és bemutatás;
b./ rekreációra alkalmas terület kialakítása;
c./ építészeti (tér, ritmus, anyaghasználat stb.) kifejezések keresése;
melyek mind alkalmasak a terület sajátszerű és a Sziget egészéhez is illeszkedő karakterének kialakítására.

1. Karakter.

A rendezés során a területet elkülönítjük a Sziget csatlakozó területeitől, mert valóban Romkertnek szánjuk, korlátozott funkcionális tartalommal. Ez a tartalom
- statikus jellegű, a megállással, a megérkezéssel jellemezhető,
- meditatív jellegű, a csenddel ez erre is utaló, nem megszokott hanggal, a harangszóval, a békével, a jó illatokkal, a harmonikus látvánnyal fejti ki a megkívánt hatását.

2. Réteges szerkezet.

A tágabb területet - mely alatt a Művész sétány, az északi K-Ny-i sétány, a Duna töltése és a kisállatkerttől É-Ny-ra vezető sétány által határolt majdnem 5 ha területét értjük - három rétegre bontottuk.

- A legkülső terület a megközelítő utak és a csatlakozó ligetes rész területe;
- A két belső zónát fizikailag is lehatároljuk, elkülönítjük. A legbelső mag a már teljesen feltárt, megkutatott templom és kolostor területek: az északi udvar, a szentély keleti oldala, a déli területek pedig a még feltárandó, de kertépítészetileg a belső maggal azonosan kezelt Romkert területe;
- Ezeket a belső területeket egy ellipszis alaprajzra koncentráltuk, melynek elnyújtott formája is a még kívánatos feltárások északi és déli irányultságát hangsúlyozza. Mintegy kis sziget a Margitsziget egészén belül.

Az ellipszis központja a kerengő udvar területén találkozó, kistengelye a sétány és a Dunapart által meghatározott kb. 120 m,
nagytengelye pedig 240 m.
Területe: 22.600 m2
Kerülete: kb. 580 m.

3. Külső területeken javasolt beavatkozások.

A megközelítő utak átalakítása:
a./ a déli ill. északi irányú kert utak teljes megszüntetése,
b./ a Művész sétány nyomvonalának korrigálása, burkolatának átépítése Szabadtéri színpad keleti területének átalakítása:
a./ bódé-jellegű épületek bontása,
b./ épített (fal-szerű) kerítés létesítése,
c./ a Művész sétány szobrainak ritmusos áthelyezése a K-i fal elé,
d./ a meglévő WC épület felújítása és nyilvános illemhelyként való üzemeltetése

Az árvízvédelmi töltés belső rézsűjének átépítése kerítésen belül. Ez az átépítés földmunka-jellegű, az új töltés rézsűjét az árvízvédelmi Hatósággal egyeztetve, a jelenleginél meredekebbre kell kialakítani.
Az átépítés után a szentély és a kolostor K-i oldalának feltárása megkezdhető, ill. kiegészíthető.

4. Kerítés létesítése.

A kerítés építése kb. 580 m hosszban történik, az előbb említett ellipszis kerületén. A kerítés építése - feltehetően vitát kiváltó kertépítészeti következményekkel járó - fontos elhatározás, ezért szükségesnek tartjuk pontos indoklását.
a./ fizikai elhatárolás, a nem kívánt tevékenységek kizárása érdekében (sportolás, kaland-játszótér, kutyasétáltatás stb.)
b./ minőségi elhatárolás:
- a közönség részére - itt belépek valahová, ami más mint a környezet -
- ezt a gondolatot egyéb eszközök alkalmazásával is erősíteni szándékozzuk:
- harangszó, ami állandó, naponta többször hallható (pl. a domonkos novérek napirendjét idéző) hátteret teremt. A harangszó egyben a folyó időből való kiszakadás, kilépés megjelenítése is, gondoljunk csak a közérthető déli harangszó, lélekharang vagy harang-félreverés jelentéseire.
- kertépítés, amit itt csak általánosságban idézünk: tisztások létrehozása, illat-tartalmú kert létesítése, mely a hajdani kolostorkertekre is utal. (virágok, gyógynövények, erdei gyümölcsök stb.)

5. Az építészeti beavatkozásokkal kapcsolatban fontos szempontunk az egységes anyaghasználat. Végső cél, hogy a történelmileg hiteles kőfalazatok mellett csak az acél-szerkezet, mint a mai technikai lehetőségek kifejezője jelenjék meg.

Fontosnak tartjuk a meglévő kiegészítések, konzerválások, didaktikus bemutatások stb. átépítését;
a./ Kőfalak visszabontását a középkori hitelesíthető szintig és igény szerinti kőrestaurátor igényű visszaépítésüket, árnyékfuga elválasztással
b./ A beton-kiegészítések, tagozatok, ablakprofilok kibontását és kőanyagú pótlását;
c./ Az 1938-as és későbbi tégla-kiegészítések kibontását és az előzőek szerinti kőanyagú visszaépítésüket;
d./ A padlóburkolatok teljes átértékelését, beleértve a hiteles járószintek bemutatását is.

Az új szerkezeteket acélanyagból tervezzük, a szerkesztés anyagelvű követelményei figyelembevételével, (áttörtség, könnyedség, precízség, időtállóság stb.).

A padlóburkolatok kialakításánál fokozott figyelmet szentelünk a bejárható területek és a kertterület elhatárolására, szilárd burkolat vagy kertépítészeti talajtakaró alkalmazásával. Ezzel az egyszerű eszközzel a látogatók irányítását is elősegítjük, elkerülve a minden helyiségbe való bejutás labirintus-szerű élményét.

6. Építész jellegű beavatkozásokat, új építményeket a legbelső mag területén az alábiak szeint irányoztunk elő:

A feltárt falaknál részben didaktikus, részben a térhatást indokoltan alátámasztó falmagasítások szükségesek, melyek összefüggnek a korábban már említett visszabontásokkal is, továbbá a XIV. sz.-i járószintek visszaállításával, faragott lábazatok kibontásával. Ez utóbbi munka a templom környezetében kb 400 m2 területen 40-60 cm földréteg eltávolításával jár, melyet a faállomány ritkítása is megelőz.

A templom Ny-i végében a hajdani kórus helyén karzatot létesítünk, melyet a kerengő Ny-i sarkában feltárt lépcsőről közelítünk meg. A karzat építése kettős célt szolgál:
a./ a padló szint feletti kb. 4,5 m-es magasságban a teljes romterület jól áttekinthetővé válik, így a karzaton történeti, építészeti magyarázatok is jól elhelyezhetők.
b./ A szentmisék alkalmával a közönség részére jól használható állóhelyeket nyerhetünk a falak tetejének igénybevétele helyett.

A kerengő térdfalait átépítve, térhatást is keltő ritmikus elemekkel és kertépítészeti eszközökkel kiegészítve, hangsúlyt adunk a kolostor központjának.

Haranglábat építünk, nem a régi alapokon, nem is korhű módon, hanem egyszerű funkcionális megfogalmazásban, az udvar ÉK-i sarkában.

A kápolnát átépítjük, a tégla-kiegészítéseket, a fedést átformáljuk, az eredeti maradványok korszerű restaurálása megvédése mellett. Változatlanul fenntartjuk a kápolna emlékhely-jellegét.

A kerengő kútja felhasználásával, továbbá a D-i udvar - lehetséges - fürdőmedencéiben a vízfelület megjelenítését kertépítészeti hangsúllyal fontosnak tartjuk.

Kotár, lapidárium céljára kisméretű, új építményt javasolunk a tényleges romoktól távolabb eső parkrészen, acél-üveg szerkezetű kert építmény formájában.

7. Fenntartás, üzemeltetés.

Az átalakítás összes eleme csakis céltudatos fenntartás mellett éri el céljait. Ezért
- a folyamatos üzemeltetés,
- őrzés, védelem,
- állandó fenntartás és gondozás
személyi és anyagi feltételeit meg kell teremteni.
Jegyzetek:

1. Margitsziget - Romok környéke műemléki környezet. Értékkataszter 1993 január Építész Stúdió Kft., Cságoly Ferenc, Csuportné Tátrai Judit

2. A Budapesti Margitsziget Középkori domonkos apácakolostor együttesének és környezetének építészeti kialakítására kiírt tervpályázat pályaművei 1994.

3. Hogyan épült Budapest? (1870-1930)
írta: Siklóssy László
Budapest 1931. Fővárosi Közmunkák Tanácsa

4. Újabb ásatások a Margitszigeten
írta:Lux Géza
Technika 1938 június

5. Kronológikus inplantációk és didaktikus protézisek
írta Reimholz Péter
Magyar Építőművészet 1986/5.