Vállalható családi házak
Interjú Roth Jánossal
Megjelent a Népszabadság Szín&Vonal mellékletében május 5-én, Nagy Júlia tollából.
Fotó: Tóth József
Csalódott hangú sorokat olvastam nemrégiben Roth János Ybl-díjas építésztől. Egy részletet abból a beszédéről, amelyet a DLA fokozat elnyerésének megpályázásakor tartott. Ebben, többek között, arról szólt, hogy az általa tervezett épületek az évek során az átalakítások, felújítások és funkcióváltások nyomán, többnyire az építész eredeti gondolataival és az épület szellemiségével összeegyeztethetetlen módon változtak meg. Megállapítása elsősorban a középületekre vonatkozott, de hogy a magánépítkezéseknél, a családi házak esetébn is hasonlóak-e a tapasztalatai, arról az alábbiakban faggattuk.
- Előre kell bocsátanom, hogy hosszú, több mint három évtizedes építésztervezői munkásságom során elsősorban középületeket, illetve többlakásos lakóházakat terveztem. E nagy munkák mellett a családi ház tervezés - az akkori kedvezőtlen tapasztalataim miatt - pusztán pótcselekvésnek tűnt egészen 1993-ig, amikor is összehozott a sors néhány, a korábbi éveknél minden szempontból igényesebb megrendelővel.
A magyarázat nem feltétlenül az anyagiakban keresendő - hiszen nem azért "engedhették meg" maguknak az igényességet, mert gazdagabbak voltak az átlagnál -, hanem a gondolkodásukban. Nem reprezentatív barokk kastélyt vagy romantikus tornyos házat akartak otthonuknak, hanem funkcionálisan jól szolgáló, arányosan méretezett és formailag letisztult épületet.

- Az előbbieket valószínűleg nem is vállalná, hiszen munkái alapján nyilvánvalóan a modern építészethez kötődik.

- Nem vagyok barokk építész, ehhez legalább kétszázötven évvel korábban kellett volna születnem, elkötelezett híve voltam és maradtam viszont a jobb meghatározás híján modernnek nevezett építészetnek, amelyről terrnészetesen ma másképpen gondolkodom, mint harminc évvel ezelőtt, de alapvetően ehhez kötődöm.

- A 30-as évek építészetére gondol?

- Igen, sőt egészen az ortodox modern építészetre, a Bauhausra például, amelynek alapelveit ma is igaznak érzem, és valójában ezek jelennek meg az utóbbi években tervezett családi házaimnál is.

- Ez a geometrikus, az egyszerű formákat és a funkcionális megoldásokat tisztelő szemlélete vonzotta a megrendelőit is?

- Mint az utólag szinte mindig kiderült, nem csak az építészeti stílusom miatt választottak, hanem azon "jó hírem" alapján is, hogy az építészetet szolgálatnak tekintem, és nem a saját mauzóleumomat akarom majd rájuk erőszakolni. A magánház-tervezésekkel kapcsolatban egyébként fontos tapasztalatokra tettem szert, nevezetesen, hogy egy kis ház és egy nagy középület tervezése között mindössze a fizikai ráfordítás mennyisége a különbség, minőségileg azonban azonos értékűek.
Továbbá, hogy az igényeiket gyakran megfogalmazni sem tudó, "arc nélküli" intézményekkel és megbízókkal szemben most személyre szabottak a feladatok, illetve hogy ebben a közvetlenebb kapcsolatban az építtető és a tervező összehangoltsága, tisztessége vagy éppen ezek hiánya alapvetően befolyásolhatja az eredményt.
- Milyen feladatokat kellett megoldania az első házánál?

- Egy lejtős telekre terveztem egy körülbelül kétszáz négyzetméteres villát. A tulajdonosok alapvetően egyszintes házat szerettek volna, s ezzel én általában egyet is értek, de ebben az esetben mégis ésszerűbb volt a lejtőre illeszteni az épületet, és kihasználva a terepadottságot egy alsó szintet is kialakítani. De a felső szintre került lakótér valóban egyszintes lett, egy nagy terasszal közvetlenül a kerthez is kapcsolódott és a panoráma felé is kinyílt.
Az épület alapképlete egyébként roppant egyszerű, nem több, mint amit a 60-as évek skandináv lakóházaitól eltanultunk, azaz tiszta és világos alaprajz, érthető és indokolt térkapcsolatok, racionális anyaghasználat. Utólag úgy értékelem, hogy az építtető szemében azzal váltam hitelessé, hogy az igényeit számára is meggyőzően tudtam befolyásolni és módosítani is, ha kellett.
Izgalmas de egyben nagyon realista feladat volt egy régi nyaraló családi házzá bővítése is. A nyaralót még a megrendelő építette az édesapjával és ez az érzelmi kapcsolat nagymértékben befolyásolta a tervezés szempontjait is. A ház szintén egy meredek lejtőn állt, de sikerült egy olyan - mellesleg milliókat is megtakarító - tervet készíteni, amellyel a régi épületet egy kisebb átalakítás után be lehetett illeszteni az újba. A házat egyszerű formák és kicsit száraz alaprajz jellemzi, ám az építtetők olyannyira elfogadták, hogy például a ház részeként megépítendő garázsról is lebeszélhetők voltak. Mérlegelték az ésszerű okokat, a fontossági sorrendet és döntöttek a garázs helyett a nagyobb nappali javára.

- Említett egy villát, egy átépített és bővített nyaralót, de tervezett házat egy falu határába, egy új beépítésű, frissen parcellázott lakóparkba is. Erről az épületéről pedig alighanem másképpen kellett gondolkodnia, mínt az előbbi kettőről.

- Bármit tervez az ember, figyelnie kell arra a kömyezetre, amely majd körülveszi az épületét. Ebben az esetben azonban nem lehetett követni azt a szellemtelenséget, ahogyan ott a családi házak alakultak. Valami más azonosulást, kicsit kedélyesebb hangvételt kellett keresnem, amit a falu domboldalában meghúzódó pincesorban meg is találtam. A ház félkörös oromfala idézi ezt a helyi építészeti hagyományt, míg a más épületeimen skandináv ízzel szereplő ferde tető itt a régi falusi házak tornácaira utal. Azt hiszem, és a megrendelők is úgy tartják, hogy egy nagyon egyéni hangvételű ház született, amely mellesleg illeszkedik az építészetileg heterogén környezetbe is.

- Ezek szerint nem is olyan rosszkedvű, mint ahogy azon pár sorából kiéreztem?
Akadnak kevésbé kedvező tapasztalataim is, de összességében úgy látom, hogy lehet vállalható családi házakat tervezni. Sokat segít, hogy amint azt már említettem is, megjelent egy nem túl gazdag, de annál igényesebb és intelligensebb építtetői réteg, hogy félelmetesen gazdag az építőanyag-választék, találhatók tisztességes, a szakmájukhoz értő kivitelezők, és hogy nemcsak a "látható" részletek, hanem a "láthatatlan" megoldások is igényesen alakulnak.
A gépészet például - a parkett alatt is futó padlófűtés, amelyhez nemcsak a csöveknek, hanem a parkettnek is jó minőségűnek kell lennie, de a formatervezett radiátor, a szivattyús melegvízfűtés, a környezetbarát kazán -, az elektromos védelmi rendszer vagy a betörésbiztos, hőszigetelt üveg, amelyek a tulajdonosok komfortérzetét és a ház lakhatóságát úgyanúgy befolyásolják, mint a jó alaprajz vagy a szép bútorok.

Amíg kívülről szemléltem a családi ház építést úgy láttam, hogy csak kevés kollegámnak volt része abban a szerencsében, hogy a háza közel úgy épüljön meg, ahogy megtervezte. Nem tudom, hogy az én tapasztalataim mennyire általánosak, lehet, hogy csak szerencsém volt, ám sokkal inkább remélem, hogy egy kedvező folyamatnak vagyok a részese.